Uniós kitekintésben Írország jár az élen 80 százalékos lehívási aránnyal, a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán pedig Finnországot és Portugáliát találjuk, 78, illetve 75 százalékkal. Magyarország a hetedik, holtversenyben Litvániával és Szlovéniával. A visegrádi térségben csak Lengyelország jár orrhossznyival előrébb (73 százalék), Csehország (70) és Szlovákia (56) mögöttünk van. Az államháztartási adatokat böngészve pedig jól látható, hogy itthon nem a támogatások előfinanszírozása okoz gondot, sokkal nagyobb kihívás a gazdaság újraindítása. A Covid-válságból kifelé jőve a kormány ugyanis mindent ennek a célnak rendelt alá, beleértve a költségvetési fegyelmet is. Ezzel összefüggésben ugyanakkor a számtalan államilag finanszírozott mentőöv mellett az EU-s hátterű felhívások előleg formájában történő kifizetése is meglódult: a korábbi 107-108 százalékról 130-ra ugrott a mutató. A Pénzügyminisztérium legutóbbi adatközlése szerint egyébként az uniós programok bevételei mérlegsoron február végéig 193, 5 milliárd forint érkezett az egy évvel korábbi 128, 8 milliárddal szemben.
Az elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: a probléma az, hogy a töltőállomásoknak nincs joguk és eszközük ellenőrizni a sofőrök papírjait, a bírság viszont őket sújtaná. Ezzel kapcsolatban tájékoztatást kértek az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, de egyelőre nem kapták meg. (MTI) Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI
Ezért aztán valószínű, hogy amint azt a GKI megfogalmazta, "markáns szigorítás" jöjjön a költségvetési és a monetáris politikában egyszerre, akárki is lesz az év második felében a pénzügyminiszter.
A közleményben 5 pontban és alpontokban sorolták fel, hogy mit akar a szövetség a kialakult helyzet rendezéséhez. Közben kiderült, hogy a kormány már nyolc kút működtetésére is felkérte a Molt, de az olajcég szerint az érintett térségekben biztosított az üzemanyagellátás, vagyis az érintett kutak átmeneti üzemeltetése nélkül is jut elég üzemanyag minden helyi lakos számára vagy Mol vagy akár versenytárs szolgáltatótól. A kormány is lépett a kialakult helyzet rendezéséért, az ITM múlt hét közepén jelentette be, hogy a kormány kitart a benzinárstop mellett, de egyszerűbb feltételekkel, hamarabb teszi elérhetővé az üzemanyag-töltő állomásoknak szánt támogatást. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében a nyitva tartó benzinkutak előre, egy összegben kapják meg a literenkénti 20 forintos hozzájárulást. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen a Mol is reagált a kialakult helyzetre, és részben azokra a felvetésekre, amiket a független kutasok fogalmaztak meg. Üzemanyagárstop Tavaly november 15-én a kormány üzemanyagárstopot vezetett be, literenként 480 forintban határozta meg a normál benzin és a gázolaj legfelső kiskereskedelmi árát.
Ezzel kapcsolatban tájékoztatást kértek az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, de az még nem érkezett meg. A kormány november 15-én rögzítette 480 forintban a 95-ös benzin és a dízel literenkénti árát, február 15-től pedig az intézkedést május közepéig meghosszabbította.
Mindössze hat tagállam tart előrébb az uniós források lehívásában, mint Magyarország. Az első negyedév végi 72 százalékpontos hazai mutató 8 százalékponttal erősebb az EU-s átlagnál. 2022. 04. 01 | Szerző: Gyöngyösi Balázs Több mint 380 millió eurót utalt át az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokból az idei első negyedévben, ezzel a lehívási mutató március végén 72 százalékon állt – derül ki az Európai Bizottság statisztikáiból. Ez 8 százalékpontos hazai előnyt jelent az uniós átlaggal szemben, amely 64 százalék. Fontos tudni, hogy a ciklus hét plusz három éves, azaz a támogatások hazahozatalára jövő decemberig van lehetőség. Eredetileg 25, 01 milliárd euró jutott volna Magyarországnak a kifutó ciklusban, ám a végösszeg időközben felkúszott 27, 05 milliárdra. Ez tehát az Európai Bizottság által folyósítandó összeg, ami kiegészül a 4, 93 milliárd eurós nemzeti önrésszel, de a lehívási mutató értelemszerűen a brüsszeli részre vonatkozik. Abból 19, 46 milliárd euró már megérkezett, ami 370 forintos devizaárfolyammal számolva 7200 milliárd forintnak felel meg.
Az elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: a probléma az, hogy a töltőállomásoknak nincs joguk és eszközük ellenőrizni a sofőrök papírjait, a bírság viszont őket sújtaná. Ezzel kapcsolatban tájékoztatást kértek az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, de egyelőre nem kapták meg.
2022. 16 perc p A Nyírségben élő nők munkaerő-piaci helyzetének javítására, szemléletformálásra, képzésekre kapott 199 millió forint uniós és állami támogatást a Czinka Panna Roma Egyesület, azonban az összeg egy részét szabálytalanságok miatt visszakérte az eljáró hatóság. 2022. 14 perc p
A hiányt így 2021 májusa óta már 7, 5 százalékosra tervezték. Volt, ami segítette a kormányt a költekezésben. Azzal, hogy a vártnál gyorsabban újraindult a gazdasági élet a járványügyi lezárások után, az eredetileg tervezettnél több bevétele lett a költségvetésnek, így volt miből kiszórni pluszpénzt. Az állam bevételei összesen 1739, a kiadásai 1715 milliárd forinttal nőttek 2020-hoz képest. Az áfabevétel 15, 8 százalékkal, 743 milliárd forinttal nőtt 2020-hoz képest, így azt is elbírta a költségvetés, hogy a gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítése miatt a jövedelemadó-bevételek 186 milliárd forinttal csökkentek. A társadalombiztosítási hozzájárulásokból 396 milliárd forinttal több érkezett be, az egyéb bevételek pedig 581 milliárd forinttal nőttek, amit nagyrészt az magyaráz, hogy több EU-pénz érkezett, mint 2020-ban. A legfontosabb azonban az volt, hogy az uniós testületek elengedték a hiánycélt, nem csak nálunk, hanem az egész EU-ban. Alapesetben elvárás volna, hogy a GDP 3 százaléka alatti hiánnyal tervezzen minden európai kormány, de 2020–2021 nagyon távol esik attól, amit alapesetnek nevezhetnénk.
A 2021–27 közötti programciklusban Komló előzetesen meghatározott forráskerete 5, 169 milliárd forint. A szükséges tanulmány viszonylag rövid idő alatt el is készült, és a napokban felkerült Komló város honlapjára Fenntartható Városfejlesztési Stratégia 2022-2027 (2030) – munkaanyag címmel. A társadalmi egyeztést is magában foglaló tanulmány többek között három átfogó fejlesztési célt jelöl ki "a krízisből és az elzártságból való kitörés érdekében": a város és vonzáskörzete lakosságának munkát adó gazdasági központ, jó színvonalú, fenntartható lakókörnyezet, vonzó városközpont, jövőjében bízó, nyitott, szolidáris, fenntartható társadalom. A több mint 100 oldalas dokumentum készítője a pécsi MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. volt. A cég többségi tulajdonosa (80%) dr. Madár József Péter, aki egyúttal a BÁBAMAD Ingatlanforgalmazó és Ingatlanberuházó Kft. résztulajdonosa is. A Bábamad Kft. neve sokaknak már ismerős lehet: a cég ugyanis a fideszes országgyűlési képviselő, Bánki Erik vállalkozása.