Kezd�lap �let�t M�vek Egypercesek Dr�m�k K�rd��v A hatvanas �vek m�sodik fel�t�l �rk�ny dr�ma�r�i munk�ss�ga ker�lt el�t�rbe. Els� nagy sikere, a T�t�k, egyben az abszurd sz�nh�z els� magyarorsz�gi jelentkez�se. �rk�ny �t�t� hazai �s k�lf�ldi sz�npadi sikere egybeesik a keleti �s nyugati abszurd dr�ma fel�vel� ir�nyzat�val. Az �rk�ny-dr�m�kat a filoz�fiai h�tt�r azonban megk�l�nb�zteti a nyugati abszurdt�l. A T�t�k megal�zott kisember h�se emberi szuverenit�s�nak teljes elveszt�se ut�n tal�l r� a - j�llehet abszurd form�t �lt� - cselekv�sre, v�ltoztat�sra. �rk�ny optimista �s humanista �letfiloz�fi�ja fogalmaz�dik meg a Macskaj�t�k c�m� kom�di�ban is. A dr�ma k�tp�lus� szerkezet�t k�t n�testv�r ellent�tes alkata: aktivit�s �s passzivit�s, szenved�ly �s j�zans�g, szabads�g �s f�gg�s�g vez�relvei hat�rozz�k meg; s egyben k�r�lrajzolj�k a kelet-eur�pai l�tez�s �s a biztons�gos nyugat-eur�pais�g kereteit �s jelleg�t is. Macskaj�t�k - r�szlet Az �n b�ng�sz�je nem t�mogatja a video elemet. A kelet-eur�pai sors, mint dr�mai helyzetek kiindul�pontja �s el�id�z�je, tov�bbi �rk�ny-dr�m�kat is meghat�roz.
A kötet három kisregényt tartalmaz: a Glóriá -t, a Macskajáték -ot és a Tóték -at. A címek egymásutánja nemcsak a keletkezési időrendet jelzi, hanem azt a folyamatot is, mely az örkényi groteszket egyre tökéletesebbé érlelte. Egyik nyilatkozatában az író mind a három kisregényt az egypercesek alapképletére vezette vissza, s mind a hármat nagyobb arányú groteszknek nevezte. S a közös nevezőt, a látásmód és a hangvétel rokonságát nem is hehéz fölfedezni bennük. Az első kisregény a felszabadult, ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettősségével kelt összetett hatást. Amíg a mű hőse, Soror Glória az apácarend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusan életidegen merevsége föl nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét az emberek között, tehát egészen a regény végéig, szorongva és együttérezve mulathatunk a félreértések, tétova kísérletek, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozatán A Macskajáték két idősebb leánytestvér szívszorítóan mulatságos története.
A Tengertánc (Novellák I. ) a harmincas évektől az ötvenes évek végéig gyűjtötte egybe a termést, a Niagara Nagykávéház (Novellák II. ) az írói elhallgattatás idejének darabjaitól az utolsó remeklésekig folytatja a sort. '56 után az évekig asztalfiókban maradt írások nyitánya nem is lehetne jelképesebb: a Visszaváltozásban Kafkát idézi meg Örkény: hogyan talál vissza, egyáltalán visszatalál-e önmagához az ötvenes évek rovarlétből eszmélkedő hőse. "Ott állt megint, ki tudja, hányadszor, a magánynak és tehetetlenségnek azon a fokán, ahol a létezés formái közömbösekké válnak. De azért kidugta lábát a hálóinge alól. Megnézte, és látta, hogy emberi láb. " Tizenöt évvel később a Kavicsok fiatalembere egy már konszolidált világban rendezkedik be, de valójában az álmai tartják életben. Így érvényesül Örkény István életművének egyik alaptétele, miszerint az ember szerencsére sokkal többet bír el, mint amennyire képesnek érzi magát. "Ötven is elmúltam, de még mindig kísérletező életkoromat élem.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.